Levegőminőség: mit vizsgál a jelentés?
Frissítve: 2026. szeptember 6.Az Alap, a Teljes és az Összehasonlító csomag része.
A levegőminőség a láthatatlan szempontok közé tartozik: a megtekintésen legfeljebb a forgalom látszik — a fűtési szezon esti füstje, a völgyben megülő szmog vagy a térségi háttérterhelés nem. A Környékradar levegőminőség kategóriája mért referenciaadatot, modellezett háttérszintet és a helyi környezet térképi jeleit veti össze, és mindig megnevezi, melyik értéke honnan származik — mert ezek nem egyenértékű bizonyítékok.
Miért fontos vásárlás vagy bérlés előtt?
- A hosszú távú levegőminőség a mindennapi életminőséget érinti — kisgyerekes és légúti panasszal élő háztartásoknál gyakran külön szempont.
- A fűtési szezon esti levegője egészen más lehet, mint egy nyári megtekintésé — ezt egyetlen megtekintés nem mutatja meg.
- A forgalmas út közelsége nemcsak zajt, hanem tartós levegőterhelést is jelenthet, különösen az utcafronti, alsó szinteken.
- A szellőztetési szokásoktól az erkély használatáig több mindennapi kérdést befolyásol.
Mit jelent ez a kategória?
A kategória azt értékeli, milyen légszennyezettségi környezetben van a cím hosszú távon: mekkora a tartós modellezett háttérszint a legfontosabb szennyezőkből — PM2,5, PM10, nitrogén-dioxid, ózon —, mit mutat a térség mérőállomása, és milyen forgalmi és ipari környezet veszi körül a címet. Az eredmény 0–100 közötti pontszám, szennyezőnkénti bontással, az egészségügyi és jogszabályi viszonyítási értékekkel, szöveges értékeléssel és megbízhatósági jelzéssel.
A pontszámba csak hosszú távú értékek számítanak bele. A PM2,5 tartós átlaga a legnagyobb súlyú, mellette a PM10 és a nitrogén-dioxid tartós szintje, a téli időszak többlete és az ózonterhelés is önálló szempont — mindegyik más mérésre épül, hogy ugyanaz a jelenség ne számítson kétszer. A pillanatnyi érték szerepel a jelentésben, de a pontszámot nem mozdítja: egy jó vagy rossz nap nem a hosszú távú kép. Ha egy címhez több hetes modellezett idősor sem gyűlik össze, a kategória nem ad pontszámot, hanem kimondja, hogy nincs elég adat.
Milyen adatokból dolgozik a Környékradar?
Három réteg, három szerep. A mérőállomási adat a felhasznált hivatalos mérőállomás PM2,5-értéke — referenciaérték, nem a cím levegője. A jelentés fokozatokban minősíti, mennyire vethető össze a címmel: számít a távolság, az adat frissessége, hogy referencia jellegű-e a mérőpont, és hogy ugyanazon a településen mér-e. Ha az állomás túl messze vagy másik településen mér, az értéke a térség háttérszintjét jelző tájékozódási pont marad, nem a címre vonatkozó mérés.
A modellezett réteg a Copernicus légkörfigyelő szolgálat (CAMS) európai modelljéből származik, az Open-Meteo szolgáltatásán keresztül lekérdezve. Ebből készül az aktuális kép, a PM2,5 30 napos átlaga, és — ahol a lefedettség elég — a többéves átlag, valamint a téli/nyári bontás. A jelentés a leghosszabb rendelkezésre álló időszakot mutatja meg, és mindig kiírja, melyik időablakból származik egy érték; a levegőminőségi indexet is közli, a forrásával és a skála irányával együtt.
A harmadik réteg a helyi környezet a közösségi térképadatból (OpenStreetMap): közeli főutak és forgalmi folyosók, ipari telephelyek, üzemek, mezőgazdasági területek. Ezek környezeti jelek, nem bizonyított kibocsátás: több egybevágó jel legfeljebb korlátozza az elérhető pontszámot, egyetlen közeli telephely pedig ellenőrizendő tétel marad. Ahol a mérőállomás adata időben és térben összevethető, a rendszer a mért és a modellezett értéket egymással is összeveti, és jelzi, ha eltérnek.
Mik a korlátok?
- A levegőminőség nem házszám-pontosan mért adat: a mérőhálózat ritka, a modellezett értékek felbontása területi léptékű.
- A jelentés a mérőállomásnak csak a PM2,5-értékét használja; a többi szennyező képe modellezett.
- A többéves átlag és a téli/nyári bontás regionális modellen alapul, nem címközeli mérőállomási idősoron — a jelentés ezt minden ilyen értéknél kimondja.
- Ha csak rövidebb időszakra van adat, a jelentés ezt jelzi, és az éves irányértékekkel nem veti össze — egy 30 napos átlag nem éves átlag.
- A helyi források — kémények, fatüzelés, kisebb üzemek — az adatokban csak részben látszanak; egy térképen jelölt telephely nem bizonyítja, hogy ténylegesen szennyez.
- A beltéri levegő minősége — nyílászárók, szellőzés — épületkérdés, amelyet környéki adat nem ír le.
Mit ellenőrizzen Ön a helyszínen?
- Ha teheti, fűtési szezonban, este is nézze meg a környéket — a fatüzelés füstje ilyenkor érzékelhető leginkább.
- Nézzen körül a tágabb környéken: nagy forgalmú út, ipari telephely, üzem van-e a közelben, és milyen irányból fúj jellemzően a szél.
- Kérdezze meg a lakókat, előfordul-e zavaró füst vagy szag bizonyos napszakokban, évszakokban.
- Adja meg a lakás emeletét és az ablakok tájolását — az utcafronti alsó szint más kitettséget jelent, mint az udvari felső.
Hogyan jelenik meg mindez a jelentésben?
A jelentés szennyezőnként mutatja a modellezett értékeket az egészségügyi és jogszabályi viszonyítási szintek mellett, és mindegyiknél kiírja, milyen időszakra vonatkoznak. A hosszú távú kitettséghez a PM2,5 tartós átlaga a kiindulópont; ahol elég adat gyűlt össze, a többéves átlag és a téli/nyári bontás is megjelenik — és a jelentés csak ilyenkor veti össze az éves irányértékekkel, rövidebb átlagot ezekkel nem hasonlít össze.
Megnevezi a felhasznált mérőállomást, a távolságát és azt, mennyire vethető össze a címmel; ahol ez lehetséges, bemutatja a mért és a modellezett érték egyezését; közli a levegőminőségi indexet a forrásával és a skála irányával; és felsorolja a térképen jelölt forgalmi és ipari környezeti helyszíneket távolsággal. A térkép tájékozódási térkép: a forgalmas utak és a jelölt helyszínek látszanak rajta — a jelentés nem rajzol szennyezettségi térképet. Minden értéknél látszik, hogy mért, modellezett vagy térképi jel.
Gyakori kérdések
Miért szerepel modellezett érték is a jelentésben?
Mert a hivatalos mérőállomások hálózata ritka, és a legtöbb állomás csak egy-két szennyezőt mér: sok címhez nincs közeli, összevethető állomás. A modellezett idősor adja a hosszú távú képet minden szennyezőre — ahol a lefedettség elég, többéves átlagként —, a mért állomási adat pedig referencia, amellyel a jelentés a modellt is ellenőrzi.
Mit jelent, ha a mérőállomás „regionális tájékozódási pont”?
Azt, hogy az állomás túl messze van vagy más településen működik ahhoz, hogy a cím levegőjét jellemezze: adata a térség háttérszintjét mutatja. A jelentés ilyenkor nem tekinti a címre vonatkozó mérésnek — hogy az adat ne tűnjön pontosabbnak annál, mint amit valójában mér.
Az elmúlt 24 óra levegőminősége is számít a pontszámba?
Nem. A pillanatnyi érték tájékoztatás, és az aznapi időjárástól függ; a pontszám a tartós, hosszú távú átlagokból áll össze, mert a döntéshez a hosszabb távú kép számít. A helyi környezeti jelek sem adnak hozzá a pontszámhoz — legfeljebb korlátozzák, ha több egybevágó jel erősíti meg őket.